Az önálló bírósági végrehajtó az állam által közhatalommal felruházott, hivatalos személy, aki elsősorban a polgári jogi követelések behajtásával foglalkozik. A végrehajtási ügyeket a végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak alapján és formában kapja, amelyek tekintetében eljárási kötelezettsége van. A végrehajtó a felektől és hatóságoktól független személy, kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, így jogkörében nem utasítható (ugyanakkor ha jogszabályt sért a bíróság határozatában inztézkedését megváltoztathatja vagy megsemmisítheti).

A bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162. §-a alapjá). A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. h) pontja alapján az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes hivatalos személy. A Vht. 225. § (2) bekezdése alapján a végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos.

Irodám a végrehajtási eljárás lényegét éritő nyilatkozatokat (így különösen végrehajtási eljárás befejezése iránti kérelem, bankszámlaszám bejelentése, teljesítés bejelentése, határidőhöz kötött nyilatkozatok, részletfizetés engedélyezése, gépjármű forgalomba visszahelyezése, vagyontárgy foglalás hatálya alóli feloldásához hozzájárulás stb.) e-mail formájában csak digitális aláírással ellátott okiratban áll módomban hivatalos levélként elfogadni, vagy a VIEKR-rendszeren keresztül. Amennyiben digitális aláírással, vagy VIEKR regisztrációval nem rendelkezik, beadványát postai úton szíveskedjen irodámhoz eljuttatni, vagy ügyfélfogadási idõben személyesen felkeresni.

Tájékoztatom továbbá, hogy elektronikus levél formájában, általános tájékoztatáson kívül, konkrét végrehajtási eljárással kapcsalatban semmilyen információt nem áll módomban nyújtani.

A végrehajtó kizárólag a felek és képviselőjük részére adhat konkrét ügyben felvilágosítást,. Felek a végrehajtást kérők és az adósok., tehát azok hozzátartozói részére meghatalmazás hiányában nem adunk felvilágosítást konkrét végrehajtási ügyek állásáról.

A végrehajtó általános tájékoztatást csak a végrehajtási eljárással kapcsolatban adhat, ami azt jelenti, hogy jogi segítséget, jogi tanácsot nem nyújthat, mivel a végrehajtó a felektől független személy, egyik fél képviseletét sem látja el.

A végrehajtói iroda telefonon minden munkanap 8 órától 12 óráig elérhető a 06 89 320 214 telefonszámon, személyes ügyfélfogadást csak a ügyfélfogadási időben áll módomban tartani., amely kedd, 8-17 óráig tart, illetve szerda 8-12 óra között.. A személyes ügyfélfogadáshoz személyi igazolvány szükséges! Telenon történő érdeklődés és személyes ügyfélfogadás alkalmával is szükséges a végrehajtói ügyiratszám, amely a végrehajtási iratok bal felső sarkában találhatóak.

Kérem a Tisztelt Ügyfeleket, hogy az elérhetőségek időpontjait szíveskedjenek betartani.

Mint munkáltató azért kaphatott letiltási rendelvényt, mert adatbázisomban, illetőleg az egészségbiztosítási pénztár adatbázisa szerint Ön foglalkoztatja az adóst. 

A munkáltató kötelezettségeit a Vht. 75.§-a tartalmazza, amely a letiltás második oldalán található. A letiltás mellékleteként kézbesített lapot értelemszerűen, a lehető legrészletesebben kell kitölteni és postai úton visszaküldeni irodám részére a kézbesítéstől számított 8 napon belül. A letiltást közölni kell az adóssal is.

Amennyiben az adóst Ön foglalkoztatja, úgy a letiltásban szereplő jogcímeken lévő összegeket a megjelölt bankszámlaszámokra kell utalni a bér következő számfejtésekor. A levont összeget az adós nettó béréből kell kiszámolni, tehát levonás azt a bért terheli, amit az adós kézhez kapna járulékoktól mentesen.

Ha az adós már nem dolgozik Önnél, vagy munkaviszonya időközben megszűnt, úgy azt is köteles haladéktalanul a végrehajtói irodához bejelenteni.

A befolyt összegek felosztása a polgári törvényköny és a végrehajtási jogszabályok figyelembe vételével történik. Ezek alapján a befolyt összeget először a végrehajtónak járó fennálló költségeire számoljuk el, jutalék nélkül, utána az MBVK-nak járó általános költségátalányt, ez után a végrehajtást kérő részére járó költésgeket, a kamatot, és legvégül a tőke összegét. A végrehajtói jutalék a végrehajtást kérő költségeinek megtérülésével párhuzamosan azzal arányban kerül elszámolásra a díjrendelet alapján.

Árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő értékesítés szabályait a Vht. 133.§ és 157.§-a szabályozza. Árverésen kívül, árverési vétel hatályával értékesítheti a végrehajtó az ingóságot/ingatlant, amennyiben a felek (végrehajtást kérő és az adós) ezt közösen kérik, és mind a vevőt, mind a vételárat meghatározzák. Amennyiben az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

Ugyanakkor ha az ingatlanra érvényes ajánlat (licit) érkezett az árverési oldalon, csak abban az esetben lehet árverésen kívül értékesíteni az ingatlant, ha az árv.kívüli ajánlat magasabb a licitnaplóban közzétett ajánlatnál, vagy ha felajánlott vételár valamennyi követelést fedezné.  Sikeres árverés esetén a licitnapló lezárása után már nincs lehetőség az árverésen kívüli értékesítésre.

Felhívom az ügyfelek figyelmét, hogy ilyen jellegű kérelmeket időben jelezzék (ne az árverés zárulta előtt néhány nappal)!

Menete:

Mivel általában a felajánlott vételár nem fedezi az adósok összes tartozását, azért az ilyen típusú értékesítéshez a végrehajtást kérők beleegyezése szükséges. Az adósok és a vevő-jelölt által kitöltött és aláírt nyilatkozatot/kérelmet a végrehajtói irodához kell eljuttatni, mi pedig továbbítjuk azt minden végrehajtást kérő részére. A válaszra 15 napot szoktunk hagyni. Amennyiben akár egyetlen végrehajtást kérő nem egyezik bele az ilyen módon történő értékesítésbe, úgy nem lehetséges az ingatlan értékesítése árverésen kívül (de csak az adott ajánlatra vonatkozóan).

Amennyiben valamennyi végrehajtást kérő hozzájárult, a vevővel egyeztetett időpontban elkészítésre kerül az árverési jegyzőkönyv. Az árverésen kívül, árverési vétel hatályával történő értékesítés során a vevő jogai megegyeznek a rendes árverési vevő jogaival és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az árverési vevőt terhelnék. A vevőnek a jegyzőkönyv aláírása előtt, vagy alatt a vételárat be kell fizetni a végrehajtói letéti bankszámlaszámra. Amennyiben a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap eltelt, úgy a végrehajtó intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. 

Nyomtatványt a kérelem elkészítéséhez a "Dokumentumok" menüpont alatt talál.

A végrehajtási eljárás megindításához úgynevezett végrehajtható okirat (végrehajtási jogcím) szükséges. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt.. 

A végrehajtható okiratot általában a közjegyző vagy a bíróság állítja ki, kizárólag kérelemre. Ha olyan követelése van, amely például egy számlán alapul, akkor közjegyzőt kell felkeresni egy fizetési meghagyás kiállítása végett, amely, ha a kézbesítés sikeres, és ellentmondással nem éltek ellene, a végrehajtható okirat alapja lesz.

Ha bírósági határozatban ítélt követelése van, amely jogerős és a teljesítési határidő már letelt, a bíróságtól lehet kérni a végrehajtható okirat kiállítását.

A kérelemben a végrehajtást kérő meghatározhatja, hogy a végrehajtó az adós mely vagyontárgyaira folytassa le az eljárást, vagy előre korlátozhatja, hogy kizárólag mely vagyontárgyra kívánja lefolytattatni az eljárást. Arra is van lehetőség, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtó munkáját segítve megjelölje az adós tulajdonában álló, ismert vagyontárgyakat.

A végrehajtható okiratot nagyon pontosan kell kitölteni, főleg az adós személyi adataira és a követelésre vonatkozóan, mert a végrehajtó ez alapján dolgozik, az abban foglalt követelést, körülményeket köteles figyelembe venni, a végrehajtható okiraton túl nem terjeszkedhet.. Így például ha a vh. okiraton nem került feltüntetésre a kamat, még akkor sem hajthatja be a kamatot a végrehajtó az eljárás alatt, ha az a polgári törvénykönv szerint járna a végrehajtás kérőnek, mert a végrehajtható okirat nem tartalmazza.

A végrehajtási eljárás megindítása 4.000.-Ft-tól 85.000.-Ft-ig terjedhet az ügy értékétől függően. .A végrehajtás során felmerülő költséget — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

Ezt az összeget a végrehajtó jegyzőkönyvben kéri be a végrehajtást kérőtől, akinek 1 éve van arra, hogy a költségelőleget megfizesse a végrehajtó számára. Egy év letelte után már nincs mód a költségelőleg megfizetésére, az ügy a Vht. szabályai szerint megszűnik, és folytatni nem lehet. Az egy év letelte után fizetett költségrészeket irodám visszautalja. Ez esetben csak új végrehajtható okirat kiállításával lehet végrehajtást indítani.

Az eljárás kezdetén megfizetett költségrész sikeres eljárás esetén behajtásra kerül az adóstól.

A végrehajtást kérő gyakorlatilag az ügy ura, amely a Polgári perrendtartásról szóló törvény "felek rendelkezési jogából" ered, azonban olyat, amely jogszabályokba vagy a végrehajtható okiratba ütközik a végrehajtótól nem kérhet, illetőleg a végrehajtó a kérelmét elutasíthatja.

Leglényegesebb jogok:

• tájékoztatást kérhet az ügy állásáról a végrehajtótól
• részt vehet a helyszíni eljárásokon
• bejelentheti az adós vagyontárgyait a végrehajtó számára (pl. az adósnak követelése van harmadik személlyel szemben)
• részletfizetést és halasztást adhat az adósnak.
• kérheti az adós vagyontárgyainak lefoglalását és árverésen történő értékesítését.
• elfogadhatja vagy elutasíthatja az adós olyan kérelmeit, aminek elbírálása a végrehajtó által nem lehetséges (pl. a kiadott inkasszó visszavonását engedélyezheti, engedélyezheti az árverésen kívül árverési vétel hatályával történő értékesítést, kérheti egy vagyontárgy végrehajtás alóli feloldását) .
• kérheti a végrehajtót egy eljárási időpont elhalasztására, ha az más jogát nem sérti (pl. árverés elhalasztása)
• kérheti az eljárás befejezését (a végrehajtótól) / megszüntetését (a bíróságtól) az indok megjelölésével

A végrehajtást kérőt nemcsak jogok illetik meg, de kötelezettségek is terhelik. A legfontosabb kötelezettségek a Polgári perrendtartásról szóló törvény és a végrehajtási törvény alapján:

• együttműködési közelezettség: a végrehajtást kérő köteles a végrehajtóval együttműködni, a végrehajtó felhívására a szükséges nyilatkozatokat megtenni. Amennyiben nem tesz eleget ezen kötelezettségének az eljárás akár szünetelhet is
• bejelentési kötelezettség: köteles bejelenteni a követelésének kiegyenlítését vagy csökkenését, amennyiben az adós közvetlenül neki fizeti meg a tartozást vagy egy részét, kártérítési kötelezettség mellett. A végrehajtónak ez alapján járó végrehajtási költségeket köteles a végerhajtónak megfizetni. Köteles bejelenteni az lényegét érintő minden változást, pl. megváltozott az értesítési címe, bankszámlaszáma stb.
• köteles a végrehajtási költségeket előlegezni
• köteles behajthatatlanság esetén a végrehajtónak még esetlegesen fennálló munkadjíát viselni és megfizetni
• bizonyos helyszíni kényszercselekményeken köteles megjelenni és részt venni (pl. kialakoltatás, ingóság átadása, gyermekátadás)

Behajthatatlan az eljárás, ha az adósnak nincs vagyontárgya, vagy olyan vagyontárgya van, amely nem alkalmas értékesítésre, illetőleg ha a vagyontárgy értékesítése sikertelen. Ez az eljárás ideiglenes végét jelenti, ez esetben a végrehajtó fennmaradó munkadíját a végrehajtást kérő köteles viselni és megfizetni.

Ugyanakkor ha később a végrehajtást kérő tudomására jut, hogy az adós érétkesítésre alkalmas vagyontárggyal rendelkezik (pl. vásárolt egy autót, munkahelye van stb) akkot ezt a végrehajtóhoz bejelentve kérheti az eljárás folytatását.

Ha az adós Önnek fizette meg a teljes követelést, ezt haladéktalanul be kell jelenti a végrehajtónak, továbbá ki kell fizetni a végrehajtó fennálló költségeit (a jutalékot is).

Amennyiben Ön gyermektartásdíjból eredő eljárást kíván újraindítani, úgy be kell jelentenie a követelés fennálló összegét, továbbá valószínűsíteni kell, hogy az adósnak van lefoglalható vagyontárgya (pl. munkabére).. Mivel az eljárás tárgyi költségmentes, így Önt nem terheli újbóli fizetési (előlegezési) kötelezettség

Ha a végrehajtást kérő kívánja, a behajthatatlanként szünetelő végrehajtási ügyet újra lehet indítani. Az újraindításhoz szükséges, hogy a végrehajtást kérő valószínűsítse, hogy az adós anyagi helyzetében változás állt be. Az eljárás újraindítását a végrehajtóhoz intézett beadványban kérheti a végrehajtást kérő. A kérelem beérkezését követően a végrehajtó ún. pótköltségrész felhívást bocsát ki a végrehajtást kérő felé, amely befizetése után az eljárás újraindul.

A végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy végrehajtható okiratának ikatasával kezdődik. A végrehajtható okiratot általában más okirat már megelőzte (pl fizetési meghagyás, bírósági végzés) így elméletben az adós számíthat arra, hogy ellene végrehajtási eljárás fog indulni. A végrehajtható okirat beérkezik a végrehajtói irodához, majd iktatás után, ha a végrehajtást kérő megelőlegezte a végrehajtó költségeinek egy részét, kezdetét veszi a követelés biztosítása és behajtása. Az ügyet túlnyomó többségében az eljárás megindulásakor a végrehajtó írásban felszólítja az adóst a tartozás megfizetésére, amely során az adós részére kézbesítésre kerül a követelés összege és a végrehajtható okirat (végrehajtási lap, végrehajtási záradék). Az adósnak 15 napja van a kézbesítéstől számítva, hogy reagáljon  felhívásra, mielőtt a hatósági átutalási megbízás (inkasszó) a bankszámlájára kerülne, illetőleg a munkabér letiltás kiadásra kerülne. 

Ha a fenti intézkedések nem vezettek eredményre, a lefoglalt ingóságok értékesítése következik, amennyeiben ez is sikertelen végső soron az ingatlan értékesítése következik, de csak akkor, ha a végrehajtást kérő ezt kéri.

Ha az adós a követelés teljes összegét megfizette a végrehajtási költségekkel együtt, az eljárás befejeződik és a lefoglalt vagyontárgyak a foglalás hatálya alól feloldásra kerülnek.

Az adós a végrehajtási eljárást elsősorban tűrni köteles, amennyiben a követelést nem tudja, vagy nem akarja megfizetni.

- együttmúködési közelezettség: az adós köteles a végrehajtóval együttműködni, a végrehajtó felhívására a szükséges nyilatkozatokat megtenni. Amennyiben nem tesz eleget ezen kötelezettségének és az eljárást aktív vagy passzív magatartásával akadályozza, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye, legszélsőségesebb esetben pedig büntető eljárás is indulhat (a végrehajtás akadályozása bűncselekmény) Ugyanakkor csak azért mert a követelést nem akarja/ nem tudja kifizetni, nem számít a végrehajtás akadályozásának.

- bejelentési kötelezettség:- köteles minden fontos körülményt a végrehajtónak bejelenteni, amely a végrehajtást akár akadályozza, akár elősegíti. Érdemes bejelenteni a követelés kiegyenlítését is a végrehajtást kérő felé. 

- fő szabály szerint köteles a végrehajtási költségeket viselni

- köteles az ingóságot, ingatlant átadni az arra jogosult részére (végrehajtó, zárgondnok, árverési vevő, stb.)

- helyszíni eljárás során köteles a végrehajtót az ingatlanba beengedni

Az adósnak nemcsak kötelezettségek terhelik, de jogai is vannak az eljárás során.

- joga van az ügy állásáról a végrehajtótól tájékoztatást kérni

- joga van az ügy irataiba betekinteni, azokról szükség esetén fénymásolatot kérni

- joga van értesülnie a lényeges eljárási cselekményekről (általában utólagos értesítés)

-joga van a teljesített befizetésekről pénzügyi elszámolást kérni.

- jogorvoslathoz való jog

Ingóságnak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek állaguk sérelme nélkül egyik helyről a másikra elmozdíthatóak. Ha a követelés inkasszóból vagy letiltásból rövidebb időn belül nem térül meg, a végrehajtó az adós lakóhelyén (vagy életvitelszerű lakóhelyén) foglalási jegyzőkönyvben összerírja az adós ingóságait és ilyen módon lefoglalja.

Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

Ugyanakkor a törvény nevesít bizonyos vagyontárgyakat, amelyeket nem lehet lefoglalni, ezeket a Vht. 89.§-tól a 96/B§-ig sorolja fel, szabályozza.

Ha a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglalt le, amely nem az adósé, a harmadik személy akié a vagyontárgy igénypert indíthat a végrehajtást kérővel szemben a foglalás helye szerinti bíróságon és kérheti a vagyontárgy foglalás hatálya alóli feloldását. Ha az igénypert a foglalástól számított 8 napon belül indítják, halasztó hatályú lesz. A lefoglalt ingóság értékesítése a foglalás napjától számított 30. nap után lehetséges.

A lefoglalt ingóság nem feltétlenül kerül árverésre, elsősorban a követelést biztosítja. A lefoglalt ingóságot az adós köteles megőrizni, állagát megvédeni és sikeres árverés után átadni az árverési vevőnek. Ha a foglalás és az árverés közötti időszakban a vagyontárgy eltűnt, ellopták, vagy megrongálódott, a végrehajtó zártörés bűncselekmény gyanúja miatt bűntetőfeljelentést tehet az illetékes rendőrkapitányságon, tekintettel arra, hogy az adós köteles az ingóságot megőrizni.

A végrehajtó a lefoglalt ingóságot döntése szeirnt zár alá veheti (az adóstól elszállíthatja és egy kijelölt személy részére átadhatja (zárgondnok) aki az ingóságot köteles megőrizni).

Néhány ingóság foglalásának pl. gépjármű, romlandó élelmiszer, fegyver, nemesfém, élő állat eltérő szabályai lehetnek.

Igen, a végrehajtónak lehetősége van olyan ingatlanban is helyszíni eljárást lefolytatni, foglalást végezni, ahol az adós nincs a lakcímnyilvántartóhoz bejelentve, de életvitelszerűen ott tartózkodik.

Ha Önnek követelése van ún. harmadik személlyel (nem adós és nem végrehajtást kérő) szemben, bejelentheti a végrehajtónál, aki a követelést lefoglalja, és felszólítja a harmadik személyt, hogy nyilatkozzon a követeléssel kapcsolatban, továbbá a tartozást ne az adós, hanem a végehajtó számára fizesse ki., amennyibena  követelést elismeri. Ha a harmadik személy a követelést nem ismeri el, a végrehajtást kérő pert indíthat a harmadik személlyel szemben.

Felhívom figyelmét, hogy a végrehajtói irodának a bankszámlaszámokon lévő összegekről nincs tudomása. Csak a társtulajdonos válhat ismertté, amennyiben a bank közli kilétét.

Hatósági átutalási megbízás (régi nevén inkasszó) általában akkor kerül az adós bankszámlájára, ha a Felhívás kézbesítésétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt. Az inkasszó keretében a pénzintézet az adós bankszámlájáról megkísérli behajtani a tartozás összegét, amennyiben ez nem, vagy csak részben lehetséges az inkasszót 35 napig sorba állítja. Ilyen esetben ATM automatából készpénzfelvétel nem lehetséges, ugyanakkor javaslom, hogy keresse fel pénzintézetét, mert bizonyos bankoknál lehetőség van személyen a bankfiókban pénzt felvenni. Mentes a hatósági átutalás alól 60.000.-Ft, a fölött teljesítheti a pénzintézet a megbízást. 

Gazdasági társaságokkal szemben az inkasszót a végrehajtó iroda köteles az ügy érkezésétől számított 2 munkanapon belül kiadni, amennyiben ismert vagy közölték a bankszámlaszámot!

A kiadott inkasszó csak abban az esetben vonható vissza, ha a végrehajtsát kérő ehhez kifejezetten hozzájárul, vagy ha a bíróság így rendelkezik., illetőleg a követelés/tartozás egyéb módon már megtérült. Az inkasszó visszavonásának átfutási ideje körülbelül 2-5 munkanap.

Az inkasszóból befolyt pénzösszeg a beérkezéstől számított 15 nap után kerül elszámolásra. Amennyiben a követelést nem vitatja, és nem kíván végrehajtási kifogást előterjeszteni, úgy erre irányuló nyilatkozata esetén az összeget hamarabb kerül elszámolásra, és így az eljárás hamarabb befejeződik. Az inkasszó teljes megtérülés esetén automatikusan megszűnik, azt visszavonni a végrehajtó irodának nincs lehetősége.

Túlvonás esetén (pl. több bankszámlaszámról is megtérül a követelés) a túlfizetett összeg visszautalásra kerül, elsősorban arra a bankszámlaszáma, amelyről a befolyt összeg (később) érkezett, de az adós eldöntheti, hogy melyik bankszámlaszámra kívánja megkapni a visszajáró összeget.

A letiltás a kis összegű követelések behajtásának legegyszerűbb módja. Mivel a munkáltató nyilvánvalóan tudomást szerez róla, ezért kellemetlen lehet az adós számára, hiszen kiderül, hogy tartozik valakinek, azonban ebben az esetben az adósnak semmilyen további teendője nincs a követelés kifizetésével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a munkáltató az adós nettó fizetéséből (járulékoktól mentes összeget, amit az adós kézhez kapna) levont összeget, általában havi rendszerességgel köteles utalni a letiltásban foglaltaknak megfelelően. A munkáltató, ha a levonást elrontja, vagy nem késlekedik, esetleg levonja de nem utalja el a levont összeget, felelősségre vonható.

A munkáltatóhoz bármennyi letiltás érkezhet, ilyenkor az érkezés (és jogcím) sorrendjében kell a letiltást megkezdeni. Folyamatban legfeljebb (hány ügyben történik a levonás és az utalás) két letiltás lehet, ez esetben a letiltás a levonás maximum 50% lehet. Ha csak 1 letiltás van folyamatban, a levonás 33%. Jellemzően gyermek- és egyéb tartásdíj esetén a levonás már 1 letiltás esetén is 50% lehet.

Több letiltás esetén, ha megterhelő az 50% kérelmezni lehet a letiltás %-ának csökkentését, azonban ilyenkor mind a két ügyben amelyben folyamatban van a letiltás, továbbá javaslatot is tenni kell a % meghatározására, mert a végrehajtást kérő csak ez esetben tudja kellőképpen megfontolni a letiltás mértékének csökkentését.

A letiltás 50%-ról pl. 70% vagy 100%-ra emelése még az adós kérésére sem lehetséges.

A letiltás mellett természetesen mindig van lehetőség plusz befizetéseket is teljesíteni.

Ha követelés viszonylag rövidebb időn belül (általában maximum 1-1,5 év alatt) a letiltásból vélhetően megtérül, más végrehajtási cselekményre (pl. gépjármű árverésre) nem fog sor kerülni.

Felhívom az adósok figyelmét, hogy a letiltás a kézhez kapott nettó fizetés 50%-át is meghaladhatja.  Az adós jövedelméből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

A végrehajtási eljárás során a végrehajtó ingófoglalást végez, amellyel a követelést biztosítja. Amennyiben sem hatósági átutalási megbízásból, sem letiltásból nem lehet rövidebb időn belül behajtani a követelést, a lefoglalt ingóság értékesítésével folytatódik tovább az eljárás. A gépjárművet a helyszínen illetőleg a nyilvántartás alapján is le lehet foglalni. Ha a helyszínen történik a foglalás, a gépjármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét a végrehajtó részére át kell adni, a rendszámtáblákat az illetékes okmányirodában leadni. Ha nyilvántartás alapján történik a foglalás, mindezen dokumentumokat az okmányirodában kell leadni. A gépjármű forgalomból történő kivonása a foglalástól számított 30 nap uátn történik, az értékesítés szintén a foglalást követő 30 nap eltelte után lehetséges.

A gépkocsi lefoglalásakor, a foglalási jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül az illetékes bíróságtól lehet kérni a gépjármű használatát az árverés befejezéséig, amennyiben az a munkába járáshoz nélkülözhetetlen. Figyelem! Ennak a határidőnek az elmulasztása jogvesztő!

Az ingóságot elsősorban az adós köteles őrizni, köteles megőrizni az ingóság állagát, elhírati minden olyan veszélyt, amely az ingóság károsodásához vagy megsemmisüléséhez vezet,  abban kárt nem tehet, és olyan magatartást sem tanusíthat, amellyel az árverési vevőnek kárt okoz. Bármely felsorolt esetben elkövetett cselekmények büntetőfeljelentést vonnak maguk után.

Amennyiben a gépjárművet a végrehajtónak az árverés kitűzése előtt átadja (és beszállításra kerül) úgy lehetőség van ún. elektronikus árverés megtartására, amelyen tapasztalataim szerint jóval magasabb áron lehetséges az értékesítése, ezáltal növelve a befolyt összeget és nagyobb mértékben csökkentve a tartozás mértékét. Beszállítás esetén a szállítás előtt állapotfelmérés készül a gépjárműről, és elhelyezésre kerül a zárgondnoknál.

A végrehajtó három napon belül köteles lefoglalni az adós tulajdonában álló ingatlant, amennyiben arról tudomást szerzett, még a kis összegű követelések esetén. Az ingatlan lefoglalása a végrehajtási jog bejegyzésével történik az illetékes földhivatalnál. Az ingatlan lefoglalása a követelést biztosítja és már az eljárás korai szakaszában is megtörténhet, ugyanakkor annak árverésére csak a legvégső esetben kerülhet sor, amennyiben minden feltétel adott.

Az ingatlan értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a követelés behajtása viszonylag rövidebb időn belül nem lehetséges, részletfizetés az adós részére nem adható, vagy nem engedélyezte a végrehajtást kérő, más végrehajtási cselekmények nem vezettek eredményre, és a végrehajtást kérő kérte az ingatlan árverés útján történő érékesítését. Az ingatlan értékesítésével kapcsolatos kérdéseket lásd lentebb.

Részletfizetést kérni az eljárás bármely szakaszában lehet, akár az árverés vége előtt is. Részletfizetést a végrehajtó és a végrehajtást kérő engedélyezhet, ugyanakkor ha a végrehajtó engedélyezi a részletfizetést, a végrehajtást kérőnek joga van felülbírálni azt. 

Részletfizetést írásban lehet kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell a végrehajtási ügyszámot, az adós nevét, a végrehajtást kérő nevét, az igényelt összeget és a fizetési gyakoriságot (pl. havonta 15.000.-Ft), azt hogy a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz szeretné-e teljesíteni, illetőleg néhány sorban indoklást is. Lehet kérni más végrehajtói intézkedések felfüggesztését: pl. inkasszó feloldását, letiltás felfüggesztését stb.). A részletfizetés engedélyeze után az eljárás szüntelni fog (semmilyen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható)

Ha több végrehajtást kérő felé tartozik az adós akkor valamennyi végrehajtást kérővel meg kell állapodni a részletfizetéssel kapcsolatban, ahhoz hogy az árverés elkerülhető legyen.

Figyelem! A végrehajtó a részletfizetést egy alkalommal engedélyezheti, amennyiben az adós nem tesz eleget a részletfizetési megállapodásban foglaltaknak a részletfizetési megállapodás hatályát veszíti és az eljárás folytatódik. 

A követelés jogalalpját a végrehajtási eljárásban nagyon nehéz jogosan vitatni, mert a végrehajtható okirat kiállítását mindig megelőzi egy korábbi eljárás során hozott döntés pl. fizetési meghagyás, bírósági végzés, amely megelőző eljárásokban lett volna az adósnak lehetősége vitatni a követelést (pl. nem kötött ilyen szerződést, ) Ilyen esetben is van lehetősége az adósnak beadványt előterjeszteni, de a bíróság csak Végrehajtást megszüntető per keretében tud érdemben döntést hozni, tehát végrehajtási kifogás esetében nem. A végrehajtást megszüntető per iránti keresetet a végrehajtást kérővel szemben kell megindítani, (nem a végrehajtóval szemben) a beadványra a keresetlevél szabályai irányadóak. A keresetlevélben érdemes kérni a végrehajtási eljárás felfüggesztését a per lezártáig.

Amennyiben a követlés összegszerűségét vitatják, ezt elsősorban a végrehajtónak kell személyesen vagy írásban jelezni a megfelelő dokumentumok benyújtásával, amelyre hivatkozva a végrehajtó felveszi a végrehajtást kérővel a kapcsolatot és nyilatkozat tételre hívja fel. Ha a végrehajtást kérő nem ismerte el az adós nyilatkozatát, az adós a végrehajtást kérővel szemben ún. végrehajtás korlátozása iránti pert indíthat a végrehajtást kérővel szemben. Ez esetben a bíróság fog dönteni a követelés összegével kapcsolatban, és a döntés után a végrehajtási eljárás a bíróság által megállapított összegre fog tovább folytatódni.

A végrehajtó intézkedése (vagy mulasztása) ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A kifogást a végrehajtónál kell benyújtani, a Pápai Járásbíróság-nak címezve. A kifogás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (8) bekezdése szerint illetékköteles, melynek mértéke 15.000 forint. Az illetéket az Itv. 74. § (1) bekezdése alapján illetékbélyegen kell megfizetni.

Az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével kapcsolatban panaszt lehet tenni a 3/2015 (II.25.) Igazságügyi Miniszteri rendelet alapján. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság hatóság vagy más szerv hatáskörébe (pl. nem lehet panaszt előterjeszteni a Karnál, csakazért mert a végrehajtó letiltást adott ki az adós munkabérére, vagy mert árverési hirdetményt tűzött ki az adós ingatlanára, de pl. a végrehajtó vagy helyettese magatartásával szemben igen.)
A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szóban vagy írásban lehet benyújtani. A Kar honlapján (www.mbvk.hu) további tájékoztatást kaphat a panaszkezeléssel, ügyfélfogadással kapcsolatban. 
A panaszt az önálló bírósági végrehajtónál is elő lehet terjeszteni, aki ez esetben továbbítja azt a Kar részére. Panaszt a végrehajtói irodában dolgozó végrehajtó-helyettessel és végrehajtó-jelölttel szemben is be lehet nyújtani a Karhoz.

Az árverés (ingó és ingatlan) elkerülülésére van lehetőség, azonban a végrehajtási eljárás ebben a szakaszában már nehezebb. Az árverést a vérehajtó csak az alábbi esetekben törölheti:

• az adós a végerhajtást kérővel részletfizetést kötött
• a végrehjatást kérő az adós részére fizetési halasztást biztosított
• a bíróság a végrehajtási eljárást felfüggesztette
• a végrehajtást kérő kérte az árverés törlését
• az adós a tartozást megfizette

Amennyiben az adós több végrehajtást kérőnek tartozik, úgy minden végrehajtást kérőtől be kell szereznie a szükséges nyilatkozatokat, illetőleg valamennyi végrehajtási ügy kiegyenlítése szükséges!

Az ingatlan árverés a vagyontárgyak értékesítésének legutolsó fázisa. Általában ebben a szakaszban is van lehetőség az árverés megállítására ld. az előző menüpontot. Ugyanakkor az adós tűrni köteles, hogy az ingatant a végrehajtó értékesítse, köteles együttműködni a végrehajtóval és a vevővel is.

Az árverési hirdetményt minden esetben megelőzi az ingatlan becsértékének közlése, amely iratot és az árverési hírdetményt minden esetben figyelmesen olvasson végig! 

Az adós az ingatlan állagát köteles megőrizni és elvégezni a szükséges javításokat, a kárveszélyt elhárítani,  vis maior (előre nem látható hirtelen bekövetkező katasztrófa), esetén az adós köteles lehtőségeihez mérten megtenni mindazt, hogy a bekövetkezett kárt enyhítse, és megakadályozza az ingatlanban újabb kár keletkezését. Hiszem a kiírt árverés egyáltalán nem biztos, hogy sikeres lesz, és a tulajdonjog bejegyzésig az ingatlan az adós tulajdonát képezi.

Az árverésre kitűzött ingatlan még korántsem biztos, hogy sikeresen fog szerepelni az árverésen. A jogszabály szerint az árverésen sikeresen értékesített ingatlant az adós köteles az árverési vevő birtokába adni, legkésőbb az árverést követő 30 napon belül (önkéntes teljesítés). Amenniyben ez nem történik meg, úgy az árverési vevő a végrehajtótól kérheti az ingatlan birtokba adását. Ez esetben egy előre meghatározott időpontban (vagy előtte) köteles az adós átadni az ingatlant az árverési vevőnek. 

Az úgynevezett rendes kilakoltatási moratórium alatt (minden év november 15-től következő év április 30-ig) a végrehajtó nem adhat birtokba olyan lakóingatlant, amelyben az adós lakik, és nincs más lakóingatlana.

A bíróságtól ugyanakkor a becsérték közlés kézhezvételétől számíott 15 napon belül kérni lehet a kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztását, melyet a bíróság maximum 6 hónap időtartamra engedélyezhet az eredményes árveréstől számítva. 

A kilakoltatást kizárólag az árverési vevő, vagy a végrehajtást kérő engedélyével halaszthatja el a végrehajtó, ezért a vevő vagy a végrehajtást kérő ilyen irányú nyilatkozatának beszerzése szükséges! Tehát a végrehajtó méltányosságból nem halaszthatja el a kilakoltatást!

Az árverésen való részvételhez árverezői regisztráció szükséges, amelyet bármely végrehajtói irodában lehet kérni. A regisztráció egyszeri, és jelenleg határozatlan ideig áll fenn. A regisztráció díja 6000.-Ft, amelyet a regisztrálást végző végrehajtónak kell megfizetni. 

A regisztráló magánszemély, és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság is lehet. A regisztrációhoz magánszemélyek esetén személyazonosításra alkalmas igazolvány (pl. személyazonosító igazolvány, jogosítvány, útlevél), lakcímkártya és adóigazolvány szükséges. Cégek esetében a képviseletre jogolsult igazolványai, mint a magánszemélyek esetében, továbbá cégkivonat és aláírási címpéldány szükséges.

A regisztrációval kapcsolatban további információt ide kattintva talál. A felhasználási szabályzatot (ÁSZF) ide kattintva érheti el.

Megkülönböztetünk ún. hagyományos és elektronikus árverést.

Hagyományos ingóárverés: Az árverés általában az ingóság feltalási helyén kerül megtartásra. Az árverés szabályai minding közlésre kerülnek az árverés kezdetekor árverezőkkel. Az ingóságot az árverés kezdete előtt lehet megtekinteni, szemre vételezni. Az árverésen személyesen vagy meghatalmazás útján lehet részt venni. Azt aki az árverést zavarja (hangoskodással, sértő megjegyzésekkel, bekiabálással) a végrehajtó az árverés helyszínéről eltávolíttathatja. Háromszori kikiáltást követően a legmagasabb ajánlattevő nyeri az árverést, aki köteles azonnal készpénzben kifizetni a vételárat, aláírni az árverési jegyzőkönyvet és a készpénzátvételi elismervényt. A megvásárolt ingóságot a végrehajtó az árverés után birtokba adja a vevőnek, ezért javasolt azt azonnal elszállítani. Az árverési jegyzőkönyv 1 példánya az árverési vevő részére átadásra kerül, amely a jövőben igazolja az ingóság tulajdonjogát.

Elektronikus ingóárverés: A meghirdetett árverés a licitnapló lezárásáig tart. Az ajánlattétel időtartama az árverési hirdetményen minden esetben feltüntetésre kerül. A legmagasabb érvényes ajánlattevő nyeri az árverést, aki köteles 15 napon belül a végrehajtó irodában megjelenni az árverési jegyzőkönyv aláírásának céljából, továbbá köteles a vétálár-különbözetet megfizetni. Ezt követően kerül sor az ingóság birtokba adására. A vételár megfizetésre halasztást nem lehet igénybe venni.

Elektronikus ingatlanárverés: A meghirdetett árverés a licitnapló lezárásáig tart. Az ajánlattétel időtartama az árverési hirdetményen minden esetben feltüntetésre kerül. A legmagasabb érvényes ajánlattevő nyeri az árverést, aki köteles 15 napon belül a végrehajtó irodában megjelenni az árverési jegyzőkönyv aláírásának céljából, továbbá köteles a vétálár-különbözetet megfizetni az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 15 napon belül. Az árverező a végrehajtótól a vételár-különbözet megfizetésére maximum két hónapig terjedő halasztást kérhet, amennyiben a vételár magasabb összege, vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi ( a végrehajtó belátása szerint dönthet erről, tehát el is utasíthatja a kérelmet). A vételár-különbözet megfizetésére halasztást kérni az árverési jegyzőkönyv aláírása után már nem lehet, a határidő meghosszabbítására sincs már lehetőség!

Ha vételár-különbözetet az árverési vevő nem fizeti meg határidőben, előlegét elveszíti, és az árverés sikertelenné válik. Ugyanakkor a következő árverésig (pontosabban: ameddig a licitnaplóban nem tettek közzé érvényes ajánlatot) a teljes vételárat kiegyenlítheti és az ingatlanon tulajdonjogot szerez a vevő, azonban az elveszített előleget nem lehet beleszámolni a vételárba.

Ha az ingatlanárverési jegyzőkönyvet végrehajtási kifogással támadták meg, az árverési vevő a kifogás jogerős elbírálásáig a vételár-különbözetet visszatarthatja. A jogerős bírósági döntés után azonban köteles a vételár-különbözetet megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az előlegét elveszíti.

Az árverési vevő részére az adós az árverés napjától számított 30 napon belül köteles birtokba adni az ingatlant. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az árverési vevő a határidő leteltét követő 15 napon belül kérheti a végrehajtót, hogy adja birtokba az ingatlat. Ez a határidő jogvesztő, annak letelte után a végrehajtó a birtokbaadási kérelmet elutasítja, és a birtokba adásra csak külön indított végrehajtási ügy keretében lesz lehtősége.

Árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő értékesítés szabályait a Vht. 133.§ és 157.§-a szabályozza. Árverésen kívül, árverési vétel hatályával értékesítheti a végrehajtó az ingóságot/ingatlant, amennyiben a felek (végrehajtást kérő és az adós) ezt közösen kérik, és mind a vevőt, mind a vételárat meghatározzák. Amennyiben az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

Ugyanakkor ha az ingatlanra érvényes ajánlat (licit) érkezett az árverési oldalon, csak abban az esetben lehet árverésen kívül értékesíteni az ingatlant, ha az árv.kívüli ajánlat magasabb a licitnaplóban közzétett ajánlatnál, vagy ha felajánlott vételár valamennyi követelést fedezné.  Sikeres árverés esetén a licitnapló lezárása után már nincs lehetőség az árverésen kívüli értékesítésre.

Felhívom az ügyfelek figyelmét, hogy ilyen jellegű kérelmeket időben jelezzék (ne az árverés zárulta előtt néhány nappal)!

Menete:

Mivel általában a felajánlott vételár nem fedezi az adósok összes tartozását, azért az ilyen típusú értékesítéshez a végrehajtást kérők beleegyezése szükséges. Az adósok és a vevő-jelölt által kitöltött és aláírt nyilatkozatot/kérelmet a végrehajtói irodához kell eljuttatni, mi pedig továbbítjuk azt minden végrehajtást kérő részére. A válaszra 15 napot szoktunk hagyni. Amennyiben akár egyetlen végrehajtást kérő nem egyezik bele az ilyen módon történő értékesítésbe, úgy nem lehetséges az ingatlan értékesítése árverésen kívül (de csak az adott ajánlatra vonatkozóan).

Amennyiben valamennyi végrehajtást kérő hozzájárult, a vevővel egyeztetett időpontban elkészítésre kerül az árverési jegyzőkönyv. Az árverésen kívül, árverési vétel hatályával történő értékesítés során a vevő jogai megegyeznek a rendes árverési vevő jogaival és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az árverési vevőt terhelnék. A vevőnek a jegyzőkönyv aláírása előtt, vagy alatt a vételárat be kell fizetni a végrehajtói letéti bankszámlaszámra. Amennyiben a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap eltelt, úgy a végrehajtó intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. 

Segítséget kérelem elkészítéséhez a Dokumentumok menüpont alatt talál.